Mi köze van Jancsi és Juliskának a mézeskalácshoz?

A mindenki által ismert Grimm mesében, a „Jancsi és Juliskában” szerepel egy mézeskalács ház. Viszont azt kevesen tudják, hogy a mese valós eseményen alapult. A mese alapján egy amatőr archeológus állítólag rekonstruálta az igazi történetet.

Katharina Schrader, egy mézeskalács-készítő hölgy titkos receptjéhez akart hozzájutni egy Hans Metzler nevű rivális mézeskalácssütő. Ennek érdekében előbb el akarta venni feleségül, de hölgy visszautasította, ezért boszorkányság vádjával feljelentette.

Hans Metzler azt állította, hogy Katharina seprűnyélen lovagol és azokat, akik betérnek hozzá, előbb felhizlalja, majd megeszi. A bíróság azonban nem találta bűnösnek, így a férfi zaklatni kezdte Katharinat, aki a spessarti erdőbe menekült, 35 kilométerre Frankfurttól. Az erdőben vett egy házat, amelyben egy sikeres mézeskalács-sütödét alakított ki. A süteményének hamar jó híre lett, ami veszélyeztette Metzler státuszát. Ezért a férfi a húgával az erdei házában felkereste Katharinát, akit megöltek és az egyik, még meleg kemencébe dobták.

Tehát ebben a mesterségben igen komoly konkurenciaharc volt, még annak ellenére is, hogy a nürnbergi városi tanács korai rendelete alapján minden mézeskalácsos mester csakis a saját maga által faragott mézeskalácsformát használhatta, ami egyáltalán nem hasonlíthatott mások mintájára. Így próbálták megteremteni a mintavédelmet.

Manapság egyre inkább visszanyúlunk régi értékeinkhez és sokan foglalkozunk mézeskalács készítéssel. Véleményem szerint, nincs szükség konkurencia harcra, hiszen mindannyian mások vagyunk, máshogy látjuk a világot és másként visszük bele kalácsainkba érzelmeinket, kreativitásunkat. Így minden kalács páratlan és egyedi a maga nemében, az meg már csak egyéni ízlés dolga, hogy kinek melyik tetszik.

Egy biztos, amit szívvel lélekkel készítesz azt értékelni fogja, aki kapja és érezni fogja a szeretetet ami árad belőle, amikor a kezébe veszi.